Élménybeszámoló a 2026-os saszinkronról
Az utánpótlás, a gyermekek nevelése egyesületünk számára is nagyon fontos. Álljon itt egy rövid beszámoló Benedek Torda, a 11 éves ifjú madarász tollából, amelyben az idén januárban szervezett sasszinkronon szerzett élményeit, tapasztalatait osztja meg velünk.
Reggel egy kocsmában gyülekeztünk. Szétosztottuk a csapatokat és hogy ki hova megy. Elindultunk a területünkre és elkezdtük figyelni az eget. Először láttunk egy sast, aztán sorra meg többet.
Láttunk nagy őrgébicset is, közben sokat mentünk terepjáróval. Sajnos talált egy másik csapat egy elpusztult gatyás ölyvet. Készítettünk képeket a havas tájról, rengeteg fácánt, nyulat és őzet láttunk. Közben mesélte Attila, hogy pár évvel ezelőtt több tucat fakókeselyűt is láttak. Most mi nem láttunk és sajnos kuhit se. Ez olyan madár mint a vércse, rikítóan fehér színű, s másfél éve már fészkel Magyarországon.
De mi is az a sasszinkron? A sasszinkron arról szól, hogy a nappali ragadozó madarakat figyeljük, az adatokat egy táblázatban rögzitjük és az előző évek adataival összehasonlítjuk. Persze ha láttunk valamilyen ritka fajt, mint a túzok, azt is azért rögzítjük. De nekik van külön túzok szinkron. A számok a végén mindig körülbelüli, mert egy sast, akár kétszer is számolhatunk.
A szinkron után együtt vacsoráztunk, ami nagyon finom volt és jól esett az egész napos kintlét után. Mindenkinek ajánlom ezt a programot, én jövőre is megyek sasszinkronra.