Törékeny szigetek túlélője - Janka-tarsóka
2026. április 1-én egyesületünk és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai közösen felmérték a Janka-tarsóka (Thlaspi jankae) virágzó állományát a két szihalmi élőhelyen: a szihalmi temető területén minimum 8840 egyedet, a Kálvária területén pedig 850 egyedet számoltunk.
Az ipari forradalmak antézisei - melyek kihatása jelenkorunkban sem ért véget - ma már csak kósza gondolatként sem fordulnak meg a hétköznapi ember fejében, miután kilépett az iskolapadból, annyira megszokottá vált a (látszólag) mindennapjainkat kényelmesebbé tevő fejlődés.
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás (és még sorolhatnánk mi minden) robbanásszerűen megváltozott. Elegendő összevetni a 18-19. századi térképeket a ma tapasztalható látvánnyal: hatalmasat változott a tájhasználat. Ezt a változást az élővilág egyes érzékeny vagy sérülékeny fajai nem tudták tolerálni.
Az Alföld északi peremével határos Bükk hegység hegylábi hordalékkúpjain, az Eger-patak közvetlen szomszédságában alakult ki Szihalom község. Térsége jelentős átalakuláson esett át az elmúlt évszázadokban. Élőhelyek szűntek meg és jöttek létre újabbak, melyek területén szempillantás alatt változott meg az élővilág összetétele. Ha alaposan vizsgálódunk, az átalakult táj még mutathat olyan maradványterületeket, melyek részben még őriznek valamit a nagy átalakulások kora előttről - ilyen pl. a szihalmi köztemető is, mely többek között menedékül szolgál a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű Janka-tarsókának (Thlaspi jankae.
Térségünkben még több helyen megtalálható a védett Janka-tarsóka kárpáti-pannon bennszülött faj, mely csak Szlovákia és Magyarország mai területén fordul elő. Állománya a nyílt kitettségű, meszes talajú élőhelyeken (egyaránt középhegységi, hegylábi és síkvidéki területeken), de a térségben főként az erősen megfogyatkozott és fragmentálódott löszgyepeken fordul elő, jellemzően a Bükk és Mátra hegységekből lefutó patakok mentén. Ezen helyeken csak elvétve előforduló, szigetszerű állományaival találkozhatunk, melyek ebből fakadóan igen sérülékenyek.
Hazánkban március legvégétől egészen április végéig eltart a faj virágzása, de esetenként még júniusig is kitarthatnak egyes példányai. Ha szeretnénk megcsodálni teljes virágzásban lévő állományait, érdemes egy április eleji, napos, meleg napon kilátogatni. Szemet gyönyörködtető látvány az egybefüggő, tömött virágmező.
Szihalom területén összesen két ilyen kisebb területrészről rendelkezünk előfordulási adattal a faj vonatkozásában, ahol képes volt túlélni e pompás megjelenésű növény. Ezek a területrészek a település magjában elhelyezkedő köztemető még beépítetlen részei és a 3-as főúttal (Kossuth Lajos űt) határos Kálvária emlékhely gyepterülete. E két helyen előforduló állományát nagyban veszélyezteti a terület jellegének megváltoztatása, a nem megfelelő időben történő kaszálás, illetve az újabb területeket elhódító özönnövények megjelenése. Ez utóbbi veszélyt a Kálvária kápolna körül jelenleg is erőteljesen terjedő császárfa (Paulownia tomentosa) jelenti.
Mindent a szemnek, semmit a kéznek! Védett fajról van szó, mely egyedének vagy bármely származékának gyűjtése, károsítása tilos; élőhelye is megóvandó!
A faj védelme a helyi civil és önkormányzati szervezetek, egyházak, területkezelők és tulajdonosok nélkül elképzelhetetlen. Egy átgondolatlan területrendezés vagy rossz területkezelés következményeként néhány év alatt eltűnhet a Janka-tarsóka szihalmi állománya.